2008. márc. 19.

Első Önálló Lépések - First Steps

Hát ma, 2008. március 19-én este 7:40-kor Szofi kisasszony megtette első önálló lépéseit. Nagyon klassz érzés figyelni, ahogy önállósodik ez a kis poronty. És persze ő is nagyon büszke az új tudományára.

Well, tonight 03/19/08 at 7:40 pm little Sophia made her first steps on her own. It is a great feeling to watch as a little being is getting more independant. And of course she is very proud of her new skill, as well.



Amúgy az életünk egész kellemesen zajlik, leszámitva a derekamat, amely most már 6 hete okoz több-kevesebb problémát, meg a Mike-ot érő sok stresszt, hogy le tudja adni időben a sok munkát igénylő jelentéseket. Nagyon büszke vagyok ám rá, hogy annak ellenére, hogy nem egy számitógépes zseni, nem adja fel, hanem ha kell, reggel 3-ig ott ül a laptop előtt és harmadszor is újra kezdi, ha véletlenül kitörölte a 6 órányi munkáját - mert ilyen is előfordult már szegénnyel. No de a lényeg, hogy egyre ügyesebb mind a számitógéppel, mind pedig a menedzseri feladatokkal. 17 beosztottja van és ezzel a csapattal kell ellátni a 35 épület, valamint az azt körülvevő hatalmas település minden kisebb-nagyobb műszaki és egyéb igényeit. Korán reggel megy munkába és este 5-kor jön haza, vacsi után pedig együtt a család. Határidős munka előtt meg a család női tagjai alukálni mennek, ő meg töri az agyát.

Szofi kedves valószinűleg szeparációs szorongástól szenved, mert szünet nélkül vagy rajtam kell lógnia, vagy legalább látnia kell, különben keserves sirásra fakad. Kapcsolatunk egyébként minden általam korábban elképzelt közelséget meghalad. Nagyon élvezzük egymás társaságát, sokat szokott "segiteni" a háztartásban. Kedvence a ruhák kirángatása a száritóból, de szereti a mosógépet is megpakolni. Ilyenkor a gép tetejére ültetem, miközben a lábai belógnak a lukba és a kezébe adott rongyot, beledobja a mélységbe.
Másik kedvence stilszerűen a WC kagyló. Az új takaritási szokást gyakorolva, legfőképp őmiatta minden reggel tisztitószeres ronggyal letörlöm a kagylót, igy nem pánikolok, ha véletlenül hozzáér. Korábban a közelébe se engedtem, de aztán eszembe jutott, hogy nemsokára majd jó lesz, ha barátságban lesz a nagy fehér porcelánbusszal, igy néha ott lődörgök vele a fürdőszobában.
Amúgy most már 4 felső és 2 alsó foga kint van, a 2 metszőfoga meg útban van, jól meg van dagadva ott az inye. A fogzási időszak egyébként nem tartozik a kedvenceim közé. Szegénykének annyira fáj és semmi sem segit - minden létezőt kipróbáltam már, kivéve az intravénás altatást, meg a pálinkával való leitatást.

ENGLISH
Otherwise our life is very enjoyable. Besides lots of stress on Mike to meet all the deadlines of reports. He has a team of 17 to maintain 35 buildings and a huge property and he is doing an amazing job. I am very proud of him, that he is never giving up, even if he is greatly struggeling with the computer or when he is losing some of his employees.

Sophie must have the so called separation anxiety, since she either needs to cling onto me constatly or at least see me. She was not like that 2 weeks ago, it just started, but I know, it will pass by quickly.
She's got 4 upper and 2 lower teeth.

Ez csak úgy egy utcakép az iskola és konf.központ területéről, itt dolgozik Mike és a keritésen kivül lakunk egy személyzeti házban.

This is just a street picture, that was taken at the area of the Bible college and Conference Center. We live right next to the campus in staff housing.

1 megjegyzés:

the mccalls írta...

Hahó Ági, jó hallani rólatok. Légyszi mond meg a Mike-nak, hogy ő volt a kedvenc karbantartós főnököm, és ha kedve van igazán visszajöhetne :)
De tényleg, nagyon jó volt vele együtt dolgozni, kár hogy nem tudtam neki megmondani. Az ilyenekre mindig akkor jön rá az ember amikor már elmúlt. Büszkék vagyunk Szófia asszonyra is, majd csak a Máté is motorizálja magát. Amúgy neki is megindult 2 foga is egyszerre, már a végei kint vannak.