Hmm, hmm. Hova tűnt az idő? Már öt éve hogy boldog házasok vagyunk, 3 éve Kaliforniában élünk, két gyönyörű leányka és egy még nem tudni, hogy fiúcska vagy leányka szüleiként.
Ha nekem ezt valaki 10 évvel ezelőtt ezt mondja, körbe nevetgélem és megkérem, hogy ne igyon annyit. Na a lényeg, hogy egészségesek vagyunk, jól vagyunk az átlag emberek mindennapos gondjaival, örömeivel. Ja és az öt év alatt először töltöttünk külön egy éjszakát kettesben, sőt moziba is egyetlen egyszer mentünk, még 3 éve, amikor anyu itt volt látogatóba, de akkor is rohantam haza szoptatni a Szofi babát. Nem is tudom, hogy történhetett, hogy nem randiztunk sehol gyerekek nélkül, talán mert igazán szeretünk velük lenni, vagy elfelejtettük mindenféle elfoglaltságok közepette. Mindenesetre egy barátunk felajánlotta San Diego belvárosi kis lakását és htá éltünk a lehetőséggel.
Szerdán jó késő reggel elmentünk a gyerekekkel együtt reggelizni a Tip Top European Deli-be, utána a san diego-i Balboa Park-ba, ahol sárkányt eregettünk, majd a helyi bábszinházban eltöltöttünk 2 és fél percet ugyanis Szofi rettegett a dzsungel maki majmától:). Ezután a 120 focipálya nagyságú parkot körbejártuk a helyi nyitott busszal, a gyerekek imádták, kiszálltunk sétáltunk a botanikus és a rózsakertben, aztán du. 3-kor jött értük Natalie ismerősünk, aki hazavitte őket a házunkba. Nehéz volt elengedni a lányokat, még soha nem vigyázott rájuk senki éjszaka, sőt úgy egyáltalán nem szokott rájuk vigyázni, csak néha a Kata.
Fél 4-re a lakásba értünk, ahol lazitottunk, meg elkészültünk a 7 órai vacsorához, ahova 20 perc séta vezetett. Az étterem neve Croce's és miközben a bazi drága, iszonyú különleges vacsorát fogyasztottuk, Sue Palmer öttagú jazz zenekarát élvezhettük élőben, tőlünk 4 méterre. A szünetben odajöttek hozzánk a zenészek cseverészni, nagyon szuper kis este volt. Hazasétáltunk, reggel egészen 8-ig (!!!!!!!!!!) aludtunk, Mike elment bringával péksüteményért, meg narancsléért és felmentünk a 25-en lévő ún. skybox-ba, ami egy tetőtéri nyitott terasz, ahol enni lehet és gyönyörű a kilátás.
12-re hazaértünk, a gyerekekkel semmi gond nem volt, Natalie mindenféle kézműves dolgokat csinált velük, szalagot fűztek a keritésre az üdvözletünkre, Boldog Házassági Évfordulót táblát ragasztgattak, képeslapot firkáltak, papir sziveket vágtak ki és azt a földre szórták, mint a virágszirmokat, virágcsokrot vettek nekünk, meg egy rakás gyümölcsöt. Aranyat ér ez a Natalie, bárcsak ezt havonta egyszer meg tudnánk csinálni, de hát ennek is nagyon örülünk.
Még annyit, hogy délután elmentünk úszni, utána meg a lányok tusolni mentek.






2 megjegyzés:
Juj Ágica, gratulálok a házassági évfordulóhoz és még legalább 10-szer ennyit kivánok. Hehe.
Nagyon jó kis helyen voltatok és jaj milyen áldottak vagytok, hogy valaki vigyázott a gyerekekre mig ti kettesben kiruccantatok egy egész éjszakára.
Nagyon szuper!! Tetszik a hely ahol voltatok!! Engem is elviszel oda egyszer? Vagy kétszer?
Igen Gabi, elviszlek, csak juss el ide mégegyszer. Nagyon szuper volt, azóta is abból táplálkozom, kiváncsi vagyok meddig töltött fel bennünket. Ha esetleg egyszer el tudnátok jönni hozzánk, akkor akár együtt is elmehetnénk. A barátunk mondta, hogy bármikor, amikor akarunk menni, mehetünk. Majd egyszer, talán....ha Isten is úgy akarja.
Megjegyzés küldése