Vasárnap....

...lévén gyülekezetbe mentünk. Most, hogy már 2-3 hónapja ide járunk, elmondhatom, hogy tényleg nagyon szeretjük ezt a gyülekezetet. Clark pásztor nagyon jó tanitója a Bibliának. Szofinak ugyan vannak némi fenntartásai, hogy vajon tényleg ide kell-e járnunk, ugyanis nem szeret megválni tőlünk, ahogy beadjuk őt a játszószobába. Rájöttünk, hogy ha az elválást sikerül minél rövidebbre fogni, akkor annál hamarabb elfelejti, hogy "elhagytuk" őt és belemerül a játékba. Nagyon kedves nénik vigyáznak rá, fújnak neki buborékokat, adnak neki rágcsálni valót, stb. Arra is rájöttünk, hogy ha elsőként vágtázunk érte, akkor szintén nem sir, mert máskor megviseli, hogy jönnek a szülők, de az ő apuja, meg anyuja még nem jön. Igy hát ezeknek igyekszünk megfelelni, mert nem akarjuk, hogy igazi trauma legyen számára a gyülekezetbe járás.
Gyüli után apa és lánya elvonultak úszni, mig anyu finom fokhagymás sertéssültet és zsirjára sült krumplit készitett ebédre. Mike elvonult dolgozni, Szofi szunyókálni én meg egy 30 perces ledőlés után szöszmötöltem egy kicsit. Később elvittük Jager-t a sportpályára futni egy kicsit.
Hát ilyen izgalmas napunk volt. Kedden jön Mike bátyja, Bob és felesége Pat, amit nagyon várunk, szerdán Kata szülinapját ünnepeljük, csütörtökön, pedig repül haza. Véget ért a 3.5 hónapos amerikai tartózkodása, el se hiszem.