... Szófiám elkapott valami virust vagy mit Andreea gyerekeitől, mikor a hálaadásnapi ebédre mentünk. Először nagyon mérges voltam az anyukára, mert tudta, hogy betegek a gyerekei és elég lazán veszi az ilyen dolgokat, erre persze elkapja az én porontyom is. Azután arra gondoltam, hogy a betegségesdi a kisgyerekkorral jár és hát gondolom mindenfélét el fog kapni még. Elszállt a haragom.
Először csak massziv taknyos volt a mütyűr, most pedig már egy kicsit köhög is, meg rekedt a hangja. Olyan, mint egy kis madárka. Egy dagadt kis madárka:-). Mint a Gombóc Artúr a Pom-Pom mesében. Hja, a jó öreg Pom-Pom, meg a kiforditott egyujjas bundakesztyű, meg a Bátor Tintanyúl, meg a Madárvédő Golyókapkodó, meg a Radirpók, stb. De régen is volt az...
Visszatérve a jelenbe, amerikai módra felállitottuk a karácsonyfánkat (amit ajándékba kaptunk, műfenyő, és a diszeket is kaptuk; majd jövőre, vagy azután veszünk szebbeket, most ez van).
Itt az a szokás, hogy Hálaadás napját (november harmadik csütörtöke) követő pénteken felállitják a karácsonyfát és dec 26-án szedik le. Idén Rochesterbe megyünk, ami New York államban van és Mike szülővárosa. Az egész család együtt lesz, kivéve Mike apukáját, aki kb 10 éve elhunyt vala.Úgy volt, hogy itt maradunk Kaliforniában, mivel nem volt rá pénzecskénk, de Mike családja látni akarja Sophie-t, és vettek nekünk jegyeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése